Jogszabályi háttér:
A Generali Biztosító információja szerint évente megközelítően 130 milliárd forintnyi kárt szenved el a mezőgazdaság. A Generali a növénybiztosítási piac egyharmadát birtokolja, így 2011-ben 1 milliárd forint kártérítést fizetett csak erre az ágazatra vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy hektáronként 30-50 százaléknyi terméshozam kárt térítenek meg mindössze 2300 forint körüli éves biztosítási díj fejében. Az Allianz Biztosító mind a három támogatott biztosítás fajtára kidolgozta szerződéstervezetét, valamint e mellé felajánl egy kiegészítő biztosítást is, amellyel 5-30 százalék közötti károkra kínál fedezetet. Ezzel ellensúlyozná a hiányt, hogy a támogatott biztosítások kizárólag csak a 30 százalék feletti károk esetében térítenek.
Mi a biztosítás?
A biztosítási szerződés egy olyan szerződés, amelyben a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összegnek a megfizetésére, a biztosított, illetve a másik szerződő fél pedig díj fizetésére vállal kötelezettséget. (jogi megközelítés)
A biztosítás kollektív gondoskodás a jövőben előfordulható váratlan káresemények pénzügyi kompenzálására. (közgazdasági megközelítés)
Miért van szükség biztosításra?
A biztosítás a magánszemélyek vonatkozásában elhárítja egyes előre nem látható, de bekövetkezhető eseményeknek az egyén anyagi helyzetére gyakorolt káros hatását. Tehát nyugalmat és biztonságot ad, mert ha bekövetkezik a kár, a kiesett javak a biztosítás kapcsán pótolhatók, a gazdálkodás folytatható marad.
Különböző mértékben, de mindenkinek szüksége van különböző biztosításra, hiszen ingatlannal, nagyobb értékű vagyontárggyal az emberek többsége rendelkezik, amelyek megsemmisülése magánemberként az egzisztenciális, gazdálkodó szervezetként pedig a gazdasági ellehetetlenülést vonja maga után. Önerőből történő pótlásuk ugyanis nem vagy csak aránytalan erőfeszítések révén lehetséges.
Forrás: www.pszaf.hu
Mezőgazdasági biztosítások
A biztosítók termékeink a növénytermesztést fenyegető elemi károk által okozott veszteség kompenzálásával a mezőgazdasági termelés, illetve gazdálkodás pénzügyi stabilitását teremtik meg tulajdonformától és birtokmérettől függetlenül. A feltételek kialakítása során a biztosítók figyelembe vették az ügyfelek által megfogalmazott igényeket, egyszerűsítették az adatszolgáltatásokat, és csökkentették a kárrendezési eljárás idejét. A biztosítható növénykultúrák és jószágok körét az új termelési, tenyésztési technológiákhoz igazították.
Mezőgazdasági vagyon- és felelősségbiztosítás
A gazdálkodás épületeinek, építményeinek, berendezéseinek, terményeinek, termékeinek védelmére az alábbi mezőgazdasági vagyon- és felelősségbiztosítások köthetőek.
Mezőgazdasági felelősségbiztosítások
- Általános felelősségbiztosítás
- Munkaadói felelősségbiztosítás
- Termékfelelősség-biztosítás
- Vegyszerhasználók felelősségbiztosítása
Mezőgazdasági vagyonbiztosítások
- Tűz kockázat esetére
- Vihar és kiegészítő kockázatok esetére
- Betöréses lopás, rablás és küldöttrablás esetére
- Szállítmánykárok esetére
- Üvegtörés esetére
- Földrengés esetére
Az Országgyűlés a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítésében való kockázatközösség kialakítása, a mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele, és az érintettek arányos felelősségvállalásának, valamint a mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti eredetű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káresemények hatásai egységes kezelésének elősegítése érdekében alkotta meg a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényt. Ez alapján a kárenyhítési rendszer kétpilléressé vált:
I. pillér: állami működtetésű mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer;
II. pillér: időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatása
A törvény szabályozza a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok – a káreseményekben érintettek kölcsönös és arányos felelősségvállalásával történő – kezelésének egységes rendjét.
A jogszabály fogalmi meghatározása tartalmazza az egyes időjárási és más természeti események meghatározását, úgymint az aszály, belvíz, fagy, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz és a vihar. Az egyes események által okozott káresemények meghatározása során, általánosságban a megtörtént esemény által okozott 30%-os hozamérték csökkenést tekinti a jogalkotó káreseménynek. Elemi káresemény a jégesőkár, aszálykár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár. Mezőgazdasági káresemény az elemi káresemény valamint a mezőgazdasági árvízkár. A referencia hozam a referencia időszak (a tárgyévet megelőző öt éves időszak) hozamaiból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték elhagyásával képzett átlag.
A kockázatviselés helyét a MePaR kötelező alkalmazásával kell meghatározni.
