A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény rögzít a családi gazdasággal kapcsolatos néhány alapvető fogalmat. A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról pedig a 326/2001. (XII. 30.) kormányrendelet rendelkezik.
A családi gazdaság a gazdálkodó család tagjai közötti szerződéssel jön létre. A szerződésben a családtagoknak rendelkezniük kell a tulajdonukban és a használatukban lévő termőföldterületnek és az annak megműveléséhez szükséges vagyontárgyaknak legalább öt évre a családi gazdálkodó részére történő átadásáról, a személyes közreműködés formájáról és a teljes foglalkoztatású családtag személyéről, valamint azokról a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységekről, amelyet folytatni kívánnak. A családi gazdaságot a családi gazdálkodó vezeti, ő szerezhet jogokat és kötelezettségeket a családi gazdaság nevében, neki kötelessége gondoskodni a szerződés megkötése után a családi gazdaság mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába történő bejegyeztetéséről. A kérelmet formanyomtatványon az illetékes Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságnál, vagy a Kormányablaknál lehet előterjeszteni. A formanyomtatvány letölthető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjáról.
A hatályos termőföldtörvény a családi gazdaság vezetőjével kapcsolatban a következő kritériumokat támasztja:
- élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet kell folytatnia;
- mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel kell rendelkeznie vagy ennek hiányában igazolnia kell, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott;
- legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen legyen.
A gazdálkodó család tagjainak minősülhetnek a családi gazdálkodó házastársa, élettársa, gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek is), unokája, szülője, nagyszülője, testvére.
Kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy a családi gazdaságba minden, a vezető és a tagok tulajdonában vagy bármilyen jogcímen használatában álló területet – ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is – be kell vinni. Kivételt képeznek ez alól a tagok tulajdonában álló olyan területek, melyek bérbeadásra kerültek, ezeket ugyanis csak a bérleti szerződés lejártakor kell bevinni a családi gazdaságba. Az így létrejött családi gazdaság nem lehet nagyobb 300 hektárnál.
A családi gazdaság működése során folyamatosan legalább egy családtag teljes – 8 órás foglalkoztatotti jogviszony – foglalkoztatásának kell megvalósulnia. Ez a személy lehet a vezető vagy bármely tag is. Ezen túlmenően figyelemmel kell lenni arra, hogy a családi gazdaság vezetőjének élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységgel kell foglalkoznia, azaz a jövedelmének több, mint az 50%-a kell, hogy a családi gazdaság tevékenységéből származzon. Ez nem zárja ki, hogy mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaságban tulajdonrésszel rendelkezzen. Viszont amennyiben az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti kompenzációs felárat érvényesíteni kívánja a családi gazdálkodó, azt csak abban az esetben teheti meg, ha bármilyen egyéb gazdasági társaságban 25%-nál kisebb tulajdonrésze van. Fontos, hogy a kompenzációs felár érvényesítése esetén minden tagnak regisztráltnak kell lennie a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál.
A hatályos termőföldtörvény szerint a családi gazdaságot érintően csak a vezető szerezhet jogosultságot és vállalhat kötelezettséget. Ebből következik, hogy kizárólag a családi gazdálkodó nevében lehet támogatásokat igényelni a jelenleg irányadó jogszabályok szerint. Azaz azon támogatási jogcímek esetében, amelyek bejegyzett földhasználathoz vannak kötve. Követelmény a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részéről, hogy a földhasználati nyilvántartásban a családi gazdaság vezetője legyen földhasználóként nyilvántartva, a nevére kerüljön bejegyzésre a földhasználati jog.
A családi gazdaság, mint gazdálkodási forma további előnye a hatályos termőföldtörvény által biztosított elővásárlási és előhaszonbérleti jog. A családi gazdálkodót termőföld vagy tanya eladása esetén a Magyar Államot és a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt követően a helyben lakó szomszéd és a helyben lakó között a nyilvántartási számmal rendelkező őstermelőt, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozót megelőzően elővásárlási jog illeti meg. Továbbá termőföld vagy tanya haszonbérbe adása esetén a volt haszonbérlőt követően a helyben lakó szomszéd és helyben lakó között a nyilvántartási számmal rendelkező őstermelőt, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozót megelőzően előhaszonbérleti jog illeti meg.
Az új földtörvény jelenleg ismert tervezete szerint a családi gazdálkodó fogalma úgy módosulhat, hogy annak az a családi gazdaságot bejegyeztető főfoglalkozású földműves minősül, aki a családi gazdaságot vezeti, a földtörvény szerint nem önfoglalkoztató, őstermelő, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezetnél sem áll munka, illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyban.
Főfoglalkozású földművesnek pedig az új földtörvény jelenlegi állapota szerint az a földműves minősül, aki:
- a birtokában lévő földeken úgy folytat önálló gazdálkodást, hogy más foglalkoztatónál nem áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló tagsági és egyéb jogviszonyban;
- a törvényes munkaidőnek legalább a felében személyesen folytat mezőgazdasági tevékenységet és éves jövedelmének több mint a fele e tevékenységből származik.
A kidolgozás alatt álló földtörvény konkrét rendelkezéseit még nem kívánom bemutatni, mivel számos változás történhet még a törvény elfogadásáig.
Forrás: agronaplo.hu
