2012-es év nem a húsfeldolgozó éve volt: Csőd közeli helyzetbe jutott több cég (Kométa ’99 Zrt., Gyulai Húskombinát Zrt., Pápai Hús 1913 Kft., Kapuvári Hús Zrt., Kapuvári Bacon Kft.), a kormányzat egy ideig hallgatott, nem tett konkrét lépéseket. Aztán valamikor 2012 augusztusában Orbán Viktor kormányfő Lázár János miniszterelnökségi államtitkárt utasította, hogy irányítsa a sertéságazat talpra állítását. Ennek eredményeként az év végére megszületett a döntés. ÁLLAMOSÍTÁS.
2012.12.10. A KEZDET:
A kabinet és az érintett önkormányzatok megmentik a gazdasági nehézséggel küzdő gyulai, pápai és kaposvári húsipari cégnél dolgozók munkahelyét - közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn, miután tárgyalt a három város polgármesterével és országgyűlési képviselőjével.
2013. január A MEGOLDÁS
Budai Gyulának, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárának igen erős hete volt, hiszen négy húsfeldolgozóból három megmentésre került az állam, vagy az önkormányzat (szerintem ez is az államé lesz) által:
|
Kaposvár, 2013., január 7., hétfő (MTI) Kaposvár önkormányzata kész kétmilliárd forint értékben tulajdonrészt vásárolni a Kométa ’99 Zrt.-ben annak érdekében, hogy ezzel biztosítsa a húsipari cég hosszú távú, biztonságos működését, az ötszáz dolgozó munkahelyét és mintegy négyszáz beszállító megélhetését – jelentette be Szita Károly, a város fideszes polgármestere hétfőn a városházán tartott sajtótájékoztatón. Pápa, 2013. január 8., kedd (MTI) December végén jelentették be, hogy a pápai önkormányzat ötven százalék fölé emeli jelenlegi nyolcszázalékos tulajdoni hányadát a Pápai Hús 1913 Kft.-ben. Áldozó Tamás, a város polgármestere a tulajdonrész pontos értékét nem közölte, csak annyit mondott, hogy a tőkeemelés több milliárd forintot jelent. Gyula, 2013. január 9., szerda (MTI) Gyulahús Kft. néven megalapította önálló húsipari cégét Gyula város önkormányzata. A cégalapításról szóló előterjesztést a képviselő-testület a szerdai rendkívüli közgyűlésen, zárt ülésen fogadta el – jelentette be sajtótájékoztatón Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester. Görgényi Ernő elmondta: a társaság tulajdonosa száz százalékban az önkormányzat, a jegyzett tőke kétmillió forint. |
Viszont ott van még a negyedik megmaradó város Kapuvár:
|
Kapuvár, 2013. január 8., kedd (MTI) Egy hónappal a Kapuvári Hús Zrt.-nél kezdődött leépítés után a gyárat üzemeltető másik társaság is elbocsátotta alkalmazottai zömét - erősítette meg az MTI értesülését kedden a két cég felszámolóbiztosa. Jendrolovics Pál Péter tájékoztatása szerint a Kapuvári Bacon Kft. 92 alkalmazottjának zöme hétfőn megkapta felmondólevelét. Csupán fél tucatnyi alkalmazottat tartanak továbbra is állományban, ők adminisztrációval, állagmegóvással, őrzés-védelemmel kapcsolatos feladatokat látnak el a felszámolás ideje alatt is. December elején, két hónappal a Kapuvári Hús Zrt. után rendelte el a Kapuvári Bacon Kft. felszámolását is a Győri Törvényszék, amely novemberben minősítette első fokon fizetésképtelennek a társaságot. |
Játékosan írhatnám azt, hogy Gyula Gyulán azt mondta hogy „A kormány forrást biztosított a stratégiailag kiemelt gyulai húsipar részére a munkahelyek megőrzése és a működés fenntartása érdekében. Hozzátette, hogy az önkormányzaton keresztül az államnak jelentős befolyása lesz a jövőben a nagy múltú gyulai húsipari cégre.” Annak mindenki örül, hogy sikerült megmenteni ezeket a nagy múltú cégeket, és ezáltal, több száz, közvetve több ezer ember munkahelyét és ezeknek a családoknak a viszonylagos jólétét, de szerintem semmi sem garantálja, hogy az állam, illetve az önkormányzat jobb tulajdonosa lesz majd, mit a régiek. Főként úgy, hogy olvasatom szerint Gyulán például a volt vezetés fogja újból irányítani az önkormányzati céget.
A fenti mondatokon felül a további két kijelentést is tette Budai Gyula
Gyula: “Az állam jó tulajdonos, és ahol lehetséges, ott növelni kell szerepvállalását”
Pápa: „Az önkormányzat nagyobb szerepvállalásával biztosított lesz a termelők és beszállítók folyamatos, pontos kifizetése, és a megfelelő alapanyag finanszírozása.”
Ez a Magyar Államkincstár szerint nem teljesen így van. Sajnos a tények azok tények az állam a legnagyobb és talán a legrosszabbul fizető adós. Miért van az, hogy az adófizetők pénzéből kell majd folyamatosan menteni ami nem működik? Én nem azt mondom, hogy nincs szükség a gyármentésre, csak remélem, hogy nem valami későbbi privatizációnak a kezdete az a gyármentés.
Miközben egyes helyeken haldoklik a feldolgozóipar, örömteli hírként számolhatunk be, hogy 2012 decemberében eldőlt, hogy a mohácsi önkormányzat, a Bonafarm Zrt. és Pick Szeged Zrt. által megkötött megállapodás értelmében eldőlt, a Duna-parti városban, Középmező közelében építi meg a két cégcsoport az új vágóhídját. A mintegy tízmilliárd forintba kerülő létesítményben 2016 elején kezdődhet meg a termelés. Az élelmiszer-feldolgozó üzem tervezett kapacitása évi egymillió sertés, ez a hazai éves termelés több mint negyede.
Csányi Sándor érdekeltségi körébe tartozó cégek 2016-ig építenek egy teljesen új feldolgozót, miközben 2013-ban négy másik céget az államnak kell megmenteni. Nem tudom, hogy abból a tízmilliárd forintból meg lehetett volna-e venni ezeket a feldolgozókat, de szerintem nagy az esélye. Főként úgy, hogy Csányi Sándor igen sok szállal kötődik a jelenlegi kormányzathoz.
Összegezve a dolgokat:
Milliárdokat költ a kormány a nagy húsüzemek megmentésére. Ez ugyan a munkahelyeket átmenetileg megmenti, de tartós megoldást aligha jelent. A cégek ugyanis tovább cipelik az egész ágazatot sújtó problémákat.
Pedig nagy szükség lenne jól működő feldolgozóiparra, mivel a magyar mezőgazdaságban igen alacsony a hozzáadott érték a termékeknél, így kis eséllyel pályázhatunk jelentős export megrendelésre. Elmúltak azok az idők, mikor a lábon hajtott jószágok miatt az ország egyik meghatározó gazdasági ága a mezőgazdaság volt.
Véleményem szerint most, hogy lényegében az állam kezébe kerültek a jelentősebb feldolgozók át kellene gondolni az egész konstrukciót:
1. Új export megrendelések (Kelet felé nyitás)
2. Állatállomány igazítása az export megrendelésekhez
3. Jó minőségű alapanyag előállítása (állatállomány összetételének megvizsgálása)
4. Kiváló minőségű végtermék előállítása
5. Mindenki számára elérhető termékek előállítása (olcsó termékektől a prémium árukig)
6. Ezek semmit sem érnek, ha nincs megfelelő marketing bel- és külföldön
